A leukémiákat szokás még aszerint is felosztani, hogy a megbetegedés milyen gyorsan lép fel és zajlik le. Eszerint kétféle, akut és krónikus leukémiát különböztetünk meg. Krónikus leukémiában a sejtszaporodás mértéke rendszerint lassúbb, mint az akut formában, ennek következtében a krónikus leukémia lassúbb lefolyású megbetegedés.
A fenti szempontok figyelembevételével a leukémiáknak a következő négy alaptípusát különítik el:
- Akut limfoid leukémia (ALL): A leggyakoribb daganatféleség gyermekkorban, 15 éves kor alatt az összes tumor 25 %-áért felelős, de előfordulhat serdülő- és felnőttkorban is. A betegség során a limfociták (nyiroksejtek) érése daganatosan átalakul .Az első tüneteket az okozza, hogy a csontvelő nem képes elegendő normális sejtet képezni, ezért légszomj alakulhat ki az alacsony vörösvérsejtszám miatt, majd fertőzés, láz jelentkezhet az elégtelen fehérvérsejtszám miatt, s végül vérzések az alacsony vérlemezkeszám miatt. A beteg némely esetben csak fáradtságra, sápadtságra, orrvérzésre, fogínyvérzésre, könnyen fellépő véraláfutásokra panaszkodik, míg más esetben a súlyos fertőzés hívhatja fel a figyelmet a még súlyosabb betegségre.
- Akut mieloid leukémia (AML): E típus minden korosztályt érinthet, de gyakrabban a felnőtteket. Nagyobb valószínséggel alakulhat ki olyanoknál, akik egyéb daganatos folyamat miatt kemoterápiában, besugárzásban részesültek. A betegséget a kórosan felszaporodott mieloid (csontvelői eredetű) sejtek okozzák, melyek először a csontvelőben halmozódnak fel, majd a vérárammal más szervekbe is eljuthatnak, ott megtapadhatnak, elszaporodhatnak. Így kis tumorokat képezhetnek a bőrben, a bőr alatt, agyhártyagyulladást, vérszegénységet, vese- és májelégtelenséget és egyéb szervi károsodást okozhatnak. Az első tüneteket a csontvelő elégtelen működése okozhatja: gyengeség, légszomj, fertőzés, láz, vérzések alakulhatnak ki, de fejfájás, hányás, ingerlékenység is jelentkezhet, ill. izületi- és csontfájdalmak is.
